Скачать с ютуб Sánta Zsombor: Az al-dunai utak és védelmi vonalak, ill. az erdélyi hágók honfoglalás kori szerepe в хорошем качестве

Sánta Zsombor: Az al-dunai utak és védelmi vonalak, ill. az erdélyi hágók honfoglalás kori szerepe

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja előadássorozatban mutatja be a korai magyar történelem kutatásának legújabb eredményeit. Sánta Zsombor 2021. június 18-án tartotta meg előadását, amelynek címe: Földrajzi adatok az al-dunai utak és védelmi vonalak, valamint az erdélyi hágók honfoglalás kori szerepének megítéléséhez. Az előadás összefoglalója: A honfoglalás kori történeti folyamatok esetében az erdélyi hágókon való beköltözés kérdése máig aktuális kérdés. Az erdélyi honfoglalás kori hagyaték feltérképezése és publikálása megtörtént, de ez a beköltözésnél használt útvonalak kérdését nem döntötte el. A téma ismét aktualitást kapott Sudár Balázs legutóbbi részletes áttekintésével, aki a középkori írott forrásokat és 16–17. századi tatár betörések hágóhasználatának rendszerét tekintette át analógiaként. Ezzel párhuzamosan a Dnyeszter völgyében és Moldáviában, valamint az Al-Duna menti moldáv területeken az utóbbi években megtízszereződött a magyar jellegű lelőhelyek száma. Főleg ez utóbbi fényében jelentősek azok a romániai fémkeresős oldalakon az utóbbi időben nagyobb számban feltűnt honfoglalás kori jellegű (elsősorban lószerszámok, fegyverek) és vastárgyak, amelyek az említett hágók térségében, illetve a Kárpátok keleti előterében kerültek elő. Ezek mindeddig teljesen ismeretlenek voltak a kutatásban és sajnos most sem foglalkozik velük a régészeti szakma, így múzeumba sem kerülnek. A magyar őstörténet régészeti szakirodalmában többen is említették, de senki nem térképezte fel eddig az Al-Duna és a Kárpátok közötti térség római időkben épült és később is használt, a bolgárok által valószínűleg ki is bővített földműveket, védelmi vonalakat. Ezek összegyűjtésével és az al-dunai utak, természetföldrajzi viszonyok (közlekedésre alkalmatlan mocsaras területek stb.) bizánci erődök és honfoglalás kori bolgár lelőhelyek térképre vetítésével egy lehetséges modellt kívánok bemutatni előadásomban arról, merre mehetett a bulgáriai magyar hadjárat, illetve merre költözhettek be a magyarok a Kárpátokon keresztül. Nem pusztán a hágók megközelítését, azok földrajzi viszonyait mutatom be – szintén a rómaiak által használt kontrasztban –, hanem végigviszem az ideális utak lehetőségét a Felső-Tisza vidékre, valamint a Dél-Alföldre, mivel ott mutatták ki eddig a legkorábbi magyar szállásterületeket. Előadásomban a legújabb és legrészletesebb légifelvételek térinformatikai feldolgozását mutatom be. Mindez természetesen csak egy lehetséges forgatókönyv, ugyanakkor hasznosnak vélem a régészek számára. Ráirányíthatja a figyelmüket nem pusztán a fémkeresősök eredményeire és az információk elvesztésének folyamatára, hanem arra is, hogy a jövőben eme nagy térség mely mikrorégióit lenne érdemes tüzetesebben vizsgálni. A honfoglalás kori régészeti lelőhelyek felgyűjtése ugyan megtörtént, de jelenleg Románia területén semmilyen magyar őstörténeti és honfoglalás kori kutatás nem folyik a vizsgált régióban, miközben a szomszédos Moldáviában és Ukrajnában ez kiemelkedő eredményeket mutatott fel az utóbbi években.