Скачать с ютуб HoPe - Ezt dobta a gép (Music video) в хорошем качестве

HoPe - Ezt dobta a gép (Music video)

Prod. by Knozah'B Production Szöveg: HoPe   / janii.kerteesz   Felvétel, mix, master: Knozah'B   / knozah.b     / knozahb   Operatőr: Dénes Tamás Vágás/utómunka: Kertész Jani VERZE Nem én választottam ezt, nekem ezt dobta a gép Körbe vettek árnyékok, de lelkem megfogta a fényt. De most körbe vezetlek, hogy legyen mibe kapaszkodnod, A zeném lehűti a lábad, hogyha a talaj alattad forró. Én is ebből merítek erőt, hogyha lábaim fáradnának, Nyomd be a fülesed és érezd, hogy ma este nálad jártam. Volt, hogy én sem láttam a célt, de szépen lassan kirajzoltam, A tehetetlenség gödréből, mint a méhek hada, kirajzottam. Utolért a végzet, ezért nagyobb fokozatra váltottam, eldöntöttem, hogy megvalósítom, mit sorozatban álmodtam. Engem is hagytak már el és volt olyan is, hogy én léptem le, Mert az kellett, hogy tisztán lássak, ne legyek tele méreggel. Én tévedtem lehet, de a hibákért mindig feleltem, Sokáig ott volt a remény, ahol nézelődtem, de nem kerestem. Aztán sikerült rájönnöm, hogy a remény magam vagyok, Ezért én halok meg utoljára, de nyugodtan maradjatok. REFRÉN 2x Nem én választottam ezt, nekem ezt dobta a gép, Bíztam abban, hogy a gondokat elhordja a szél. Beláttam, hogy nélkülem nem mondhatom, hogy elég lesz, Én vagyok, aki ott lesz veled, mikor újra felébredsz. VERZE Nem én választottam ezt, nekem ezt dobta a gép, Már majdnem oda érkeztem, de valami eltolta az célt. Nem takartam akkor sem el a könnyeimet, hagy lássák, hogy az én jellemem több annál, hogy jött mentek használják. Tudom sokan nem értenek, de nem is vágyom most már rá, hagyom, hogy kiknek nem kell az emlékük váljon foszlánnyá. Beleszerettem a zenébe és viszont szeret engem ő, A céltudat és kitartás mindig ott volt, de bennem egyre nő. Sok leckét tanultam meg és volt, amiből megbuktam, Volt, hogy úgy bántottam mást, hogy közben nem tudtam. Én is voltam elégszer a padlón, tudom, hogy még találkozunk, hittem, már a hegy tetején vagyok, de közben meg az rám borult. Néztem úgy már szempárba, hogy megszűnt a világ is, és szerettem már úgy egy lányt, hogy nem volt baj ha hibázik. Én is voltam szeretve, de nem tudtam mindig értékelni, Pedig igyekeztem a világot számára széppé tenni. REFRÉN 2x Nem én választottam ezt, nekem ezt dobta a gép, Bíztam abban, hogy a gondokat elhordja a szél. Beláttam, hogy nélkülem nem mondhatom, hogy elég lesz, Én vagyok, aki ott lesz veled, mikor újra felébredsz.